2012. március 20., kedd

Csillaghullás - foghullás...

 
Már nagyon régen írtunk Morphie-ról, mivel semmi izgalmas nem történt, nem úgy mint a március 15-ei hosszú hétvégén. Ez volt az első alkalom, hogy nem voltunk mindannyian együtt, Morphie és Tomi Székesfehérvárra utaztak én pedig Hódmezővásárhelyre.
Morphie az utazásokat nagyon jól viselte. Székesfehérváron megismerkedett a szomszéd Yorkijával Benivel, aki nem tudni pontosan hogy miért, de az első perctől kezdve rettegett Morphie-tól (bár mi azt gondoljuk, hogy egyszerűen csak féltékeny volt, hogy az ő területére betévedt egy másik, nagyobb kutyus is).
 
Március 15.

Morphie persze Székesfehérvárott is meghódított minden szívet, folyamatosan kapta a simogatásokat otthon és az utcán is egyaránt.

A hosszú hétvége legizgalmasabb történése, mint azt említettem, hogy végre történ valami, az volt, hogy Morphie elkezdte hullajtani a tejfogacskáit. Mi hármat találtunk meg mindössze, de a patkány (a kedvenc játéka) több alkalommal is véres lett, azóta már itthon is, amiből látszik, hogy bizony szépen potyognak a fogacskák. Tomi édesapja meg is jegyezte, "itt nem csillaghullás, hanem foghullás van".
 
 
 
 
 









 
Morphie vasárnap először járt a Balaton partján (vizes formájában), meglátogatta a nyári "rezidenciáját" Siófokon. Láthatóan jól érezte magát a szabadban. Itt végre Beni is hajlandó volt vele normálisan érintkezni, mint egyik kutya a másikkal, így szinte egész nap játszottak és jól elfáradtak. Amikor lementünk a vízpartra, Morphie hirtelen nagyon kicsinek érezte magát és alig volt hajlandó elmozdulni a közelünkből, minden hullámtól megijedt.
 

El loptam Beni játékát

 
 
 
 
 
Én utálom a hullámokat
 

 
A hosszú hétvége után Budapestre érve Morphie egyből berobogott a helyére és egész nap aludt.

És egy pár elmaradt kép:



A bokor rágás nem maradhat el

Imádok kifelé nézni

új ülési módszer
Margitszigeten

nagy séta után kifáradva